| Krk | Történelem | Látnivalók | Krk-sziget | Közlekedés | Gasztronómia | Búvárkodás | Galéria | Térkép |
Búvárkodás
Partközeli merülések:
Egy-két évtizeddel ezelőtt a búvárok tömegesen látogatták a Krk-sziget partjait. Akkoriban Baska, Vrbnik, Glavotok és Stara Baska öblei voltak a merülők fő célpontjai. Napjainkban már kötelező a bázisról történő merülés, ami a part közeli helyek látogatottságát jelentősen csökkentette. Így a szervezetten érkező búvárok számára a Sveti Marak félsziget és néhány könnyen megközelíthető öböl kivételével alig akad megfelelő merülőhely a sziget közvetlen partvidékén.
A partmenti merülések szigorú szabályozása miatt a helyi búvár-vállalkozások rákényszerültek a váltásra, és ma már legtöbbjük vízi járművek bevetésével működik. Természetesen a nyílt vízi helyek élményekben gazdagabb merülést ígérnek a partmenti társaikhoz képest.
Tengeri rózsa és tengeri csillag
(Foto: Basil & Tracy és tim2k, Flickr)
Kormati-zátony:
Az egyik leginkább látogatottabb zátony a sziget környékén. A Pavnik sziget képzeletbeli folytatása alig emelkedik ki a vízből, azonban a búvár számára a lényeg úgyis a víz alatt található. A szikla déli oldala sekélyes, készülékkel merülők számára nem tartogat igazi meglepetéseket. A víz alatti élet igazi attrakcióit a délkeleti végénél találjuk. Ezen az oldalon a víz áramlásával érkező oxigén és tápanyag mennyisége változatos élővilágot és sűrű halrajokat megtelepedését teszi lehetővé. Az gyönyörű élővilágnak méltó díszletet nyújtanak a meredek falak, kiálló szirtek, hasadékok. A zátony itt annyi látnivalót tartogat, hogy egy merüléssel szinte lehetetlen felfedezni teljes egészében. A Krk-sziget felöli részen ÉNY felé haladva az átjáró sivárabb környezetét követően hirtelen változik a látvány. Gazdag élővilággal, érdekes fajokat rejtő repedésekkel és üregekkel tarkított fal mellett folytathatjuk túránkat. A merülőknek nyugodt, szélcsendes időben érdemes ellátogatni ide és fontos tudniuk, hogy a felszín közelében erős áramlásokra számíthatnak.
Tengeri gerinctelen az Adria homokos ajzatán
(Foto: tim2k, Flickr)
Sika ad Kormata:
A zátonytól Punat városa felé indulva, kevesebb, mint egy mérföld utat megtéve egy nagy víz alatti fennsík fölé érünk. Ez a Sika ad Kormata felett haladunk. (A hajózási térképeken is fel van tüntetve a hely.) A sokszor csak 5 méter mély vizet eredményező „fennsík” teteje nem túl vonzó, az ÉNY-i végétől kezdve a mélyebb vizek dús élővilágot tartogat számunkra.
U Konobe:
A fennsíktól tovább indulva Punat városa felé ne térjünk be a védett öbölbe, inkább haladjunk továbbra is déli irányba. A strand és a nudista kemping partszakasza után az U Konobe parthoz érünk. Ezen a sekély vizű szakaszon ritkán találkozni búvárokkal, ám a Bóra szél feltámadásakor e szélvédett, homokos aljú öböl megfelelő merülési hely lehet. A sekély vízben a partszakasz végénél egy 100 m hosszú sziklalépcsőt találhatunk, ami kb. 5 méteres vízével érdekes élővilágot tartogat az ide szoruló búvároknak.
Az U Konobe-i szakasz végét elhagyva a Negrit nevű part kezdődik. Első öblét a lakatlan kőépületről, a parthoz vezető lépcsőről és a működő világítótoronyról ismerhetjük fel. DNy felé indulva a homokos feneket elhagyva némi úszás után egy beszakadó falhoz érünk. Ha a parttal párhuzamosan, DK irányba, Stara Baska felé úszunk, kevesebb mint tíz perc a alatt szintén egy leszakadáshoz érhetünk. Itt egészen 30 méter mélyig is merülhetünk, a fal érdekes és változatos élővilágot tartogat számunkra. Itt élénk vízi forgalomra kell számítanunk, ami a felszínen tartózkodás kockázatát növeli. A partszakasz másik érdekessége egy, a sziklafalon tátongó sötét lyuk. A barlanghoz közelítve a vízmélység folyamatosan csökken. A nyílás a víz fölé is kiemelkedik. Beúszva a barlangba egyik oldalán nyitott tetejű félbarlangot találunk, jobb kéz felül kisebb, élővilágában gazdag mélyedéseket várják a búvárt. A barlang nyílásával szemben egy további járat indul, ami kezdetben tágas, de beljebb érve egyre szűkül, de légzőkészülékkel még így is végig járható. A folyosót egy kis terem zárja, amiben elvétve cseppkő képződményeket is látni lehet. Kerüljük a barlang látogatását erős hullámzás idején.
Privic-sziget:
Hajónkkal elhagyva Stara Baskát Privic-szigete felé vesszük az irányt. A sziget előtti kis zátony fő érdekessége a víz alatti „alagút”. Az alagutat végig búvárkodva természetesen itt is további érdekességek várnak minket. A végeláthatatlan mélységbe törő falai, fennsíkjai élményekben dús élővilágot tartogatnak még a magas elvárásokkal rendelkező búvároknak is.
Korall-telep
(Foto: Basil & Tracy, Flickr)
Galum:
A sziget névadó városa felé visszaúton érdemes megállni a Galum-zátonynál. Egyes merülések alkalmával akár amfora darabokat is láthat a merülő. Északi oldalán elérhető a horvát partszakaszon sűrített levegős készséggel engedélyezett legnagyobb merülési mélység is.
Mali Plavnik:
A Krk-szigeten megfordul búvárok szinte mindegyike jár Mali Plavnik-on is. DK-i sarkában változatos terepviszonyok mellett polipokat és durbincs rajokat találhatunk.
Egy-két évtizeddel ezelőtt a búvárok tömegesen látogatták a Krk-sziget partjait. Akkoriban Baska, Vrbnik, Glavotok és Stara Baska öblei voltak a merülők fő célpontjai. Napjainkban már kötelező a bázisról történő merülés, ami a part közeli helyek látogatottságát jelentősen csökkentette. Így a szervezetten érkező búvárok számára a Sveti Marak félsziget és néhány könnyen megközelíthető öböl kivételével alig akad megfelelő merülőhely a sziget közvetlen partvidékén.
A partmenti merülések szigorú szabályozása miatt a helyi búvár-vállalkozások rákényszerültek a váltásra, és ma már legtöbbjük vízi járművek bevetésével működik. Természetesen a nyílt vízi helyek élményekben gazdagabb merülést ígérnek a partmenti társaikhoz képest.
Tengeri rózsa és tengeri csillag
(Foto: Basil & Tracy és tim2k, Flickr)
Kormati-zátony:
Az egyik leginkább látogatottabb zátony a sziget környékén. A Pavnik sziget képzeletbeli folytatása alig emelkedik ki a vízből, azonban a búvár számára a lényeg úgyis a víz alatt található. A szikla déli oldala sekélyes, készülékkel merülők számára nem tartogat igazi meglepetéseket. A víz alatti élet igazi attrakcióit a délkeleti végénél találjuk. Ezen az oldalon a víz áramlásával érkező oxigén és tápanyag mennyisége változatos élővilágot és sűrű halrajokat megtelepedését teszi lehetővé. Az gyönyörű élővilágnak méltó díszletet nyújtanak a meredek falak, kiálló szirtek, hasadékok. A zátony itt annyi látnivalót tartogat, hogy egy merüléssel szinte lehetetlen felfedezni teljes egészében. A Krk-sziget felöli részen ÉNY felé haladva az átjáró sivárabb környezetét követően hirtelen változik a látvány. Gazdag élővilággal, érdekes fajokat rejtő repedésekkel és üregekkel tarkított fal mellett folytathatjuk túránkat. A merülőknek nyugodt, szélcsendes időben érdemes ellátogatni ide és fontos tudniuk, hogy a felszín közelében erős áramlásokra számíthatnak.
Tengeri gerinctelen az Adria homokos ajzatán
(Foto: tim2k, Flickr)
A zátonytól Punat városa felé indulva, kevesebb, mint egy mérföld utat megtéve egy nagy víz alatti fennsík fölé érünk. Ez a Sika ad Kormata felett haladunk. (A hajózási térképeken is fel van tüntetve a hely.) A sokszor csak 5 méter mély vizet eredményező „fennsík” teteje nem túl vonzó, az ÉNY-i végétől kezdve a mélyebb vizek dús élővilágot tartogat számunkra.
U Konobe:
A fennsíktól tovább indulva Punat városa felé ne térjünk be a védett öbölbe, inkább haladjunk továbbra is déli irányba. A strand és a nudista kemping partszakasza után az U Konobe parthoz érünk. Ezen a sekély vizű szakaszon ritkán találkozni búvárokkal, ám a Bóra szél feltámadásakor e szélvédett, homokos aljú öböl megfelelő merülési hely lehet. A sekély vízben a partszakasz végénél egy 100 m hosszú sziklalépcsőt találhatunk, ami kb. 5 méteres vízével érdekes élővilágot tartogat az ide szoruló búvároknak.
Az Adria aljazatának jellegzetes élővilága
(Foto: tim2k, Flickr)
Negrit: (Foto: tim2k, Flickr)
Az U Konobe-i szakasz végét elhagyva a Negrit nevű part kezdődik. Első öblét a lakatlan kőépületről, a parthoz vezető lépcsőről és a működő világítótoronyról ismerhetjük fel. DNy felé indulva a homokos feneket elhagyva némi úszás után egy beszakadó falhoz érünk. Ha a parttal párhuzamosan, DK irányba, Stara Baska felé úszunk, kevesebb mint tíz perc a alatt szintén egy leszakadáshoz érhetünk. Itt egészen 30 méter mélyig is merülhetünk, a fal érdekes és változatos élővilágot tartogat számunkra. Itt élénk vízi forgalomra kell számítanunk, ami a felszínen tartózkodás kockázatát növeli. A partszakasz másik érdekessége egy, a sziklafalon tátongó sötét lyuk. A barlanghoz közelítve a vízmélység folyamatosan csökken. A nyílás a víz fölé is kiemelkedik. Beúszva a barlangba egyik oldalán nyitott tetejű félbarlangot találunk, jobb kéz felül kisebb, élővilágában gazdag mélyedéseket várják a búvárt. A barlang nyílásával szemben egy további járat indul, ami kezdetben tágas, de beljebb érve egyre szűkül, de légzőkészülékkel még így is végig járható. A folyosót egy kis terem zárja, amiben elvétve cseppkő képződményeket is látni lehet. Kerüljük a barlang látogatását erős hullámzás idején.
Privic-sziget:
Hajónkkal elhagyva Stara Baskát Privic-szigete felé vesszük az irányt. A sziget előtti kis zátony fő érdekessége a víz alatti „alagút”. Az alagutat végig búvárkodva természetesen itt is további érdekességek várnak minket. A végeláthatatlan mélységbe törő falai, fennsíkjai élményekben dús élővilágot tartogatnak még a magas elvárásokkal rendelkező búvároknak is.
Korall-telep
(Foto: Basil & Tracy, Flickr)
Galum:
A sziget névadó városa felé visszaúton érdemes megállni a Galum-zátonynál. Egyes merülések alkalmával akár amfora darabokat is láthat a merülő. Északi oldalán elérhető a horvát partszakaszon sűrített levegős készséggel engedélyezett legnagyobb merülési mélység is.
Mali Plavnik:
A Krk-szigeten megfordul búvárok szinte mindegyike jár Mali Plavnik-on is. DK-i sarkában változatos terepviszonyok mellett polipokat és durbincs rajokat találhatunk.