| Krk | Történelem | Látnivalók | Krk-sziget | Közlekedés | Gasztronómia | Búvárkodás | Galéria | Térkép |
Krk-sziget
A Krk-sziget a Kvarner öböl és egyben a dalmát tengerpart legnagyobb szigete. Szélessége 18 km, területe 410 km2, partvonala több mint 200 km. 18 000 lakosával egyben Horvátország leglakottabb szigetének is számít.
A szárazföldtől a Vinodoli- és a Velebit-csatorna választja el. A közőti kapcsolatot a Krk-híd (Krka-most) biztosítja, ami 1976 és 1980 között készült. A jugoszláv időszakban a híd neve Totov-most, azaz „Tito hídja” volt. Mai napig ez a világ egyik leghosszabb (1430 m) betonból készült hídja. A nagyobb, 390 méter hosszú boltívje 1997-ig a világ legnagyobb betonból készült boltívje volt. Használatáért eseti díjat kell fizetni, ami oda-vissza utat foglal magába.
A dimbes-dombos sziget legmagasabb pontja 569 m. Partját több olyan öböl is tarkítja, ami kikötők létesítésére is alkalmas volt. Legkevésbé tagolt része a keleti oldal, ezért itt a települések száma is kevesebb. A sziget nagyobb helységei: Omisalj, Malinska, Krk, Punat, Baška, Vrbnik és Silo.
Panoráma a Biserujka-barlang bejáratától. Szemben a szárazföld.
(Foto: citromnn)
Baška
A sziget legdélebben fekvő települése viszonylag közel van a szárazföldhöz. Korábban kompjárat kötötte össze a szárazföldi Senj városával, azonban ez ma már nem működik. Annak ellenére, hogy a sziget hídtól mért legtávolabbi városa, kiemelt üdülőhely. Frekventáltságát 2 km hosszú strandjának közsönheti, amit folyami homokkal és kaviccsal töltöttek fel, így téve komfortosabbá a vízben való tartózkodást. A turisták elszállásolásáról szálloda, apartmanházak és jól felszerelt tengerparti kemping gondoskodik. A régi városrész a strand keleti végénél kezdődik és egészen a domboldal közepéig felterjeszkedett. A domboldal tetején a Szent Iván templom őrködik a fürdőzők felett. A városban az Adria víz alatti állatvilágát bemutató akvárium is található.
A baskai öböl
(Foto: perledivetro, Flickr)
Baška és környéke híres glagolita lelőhelye, a Baškai-tábla felfedezésének monumentum állít emléket, amellyel a város felé a hegyről ereszkedő közút egyik pihenőjében állítottak fel. Innen pazar panoráma is a szemünk elé tárul.
A baskai 2 km hosszú strand
(Foto: citromnn)
Stara Baška
Az Ivansko-hegy tövében a sziget délnyugati csücskében bújik meg az apró halászfalu Stara Baška (Régi Baska). A környéken két kiépített stranddal találkozhatunk, de cipőt vagy szandált húzva érdemes bebarangolni a környék eldugott, kristálytiszta vizű öbleit is, ahol a turisták hadától elvonulva, nyugalomban tölthetjük el a strandolás óráit.
Eldugott öblök Stara Baska környékén
(foto: citromnn)
Bár a települést még nem érte el a tömeges turizmus, azonban érdemes felkészülnünk a tömegre. Az ide látogatóknak javasolt a gépkocsijukat a városhoz vezető meredek utakon leparkolni, mivel a falucska alig 2,5 m széle utcáiban szinte megbénul a közlekedés, ha két autó szembe találkozik egymással. Az egyutcás faluban ilyenkor mindkét irányban kilóméteres dugó áll össze.
A Stara Baškára vezető út mellett gyönyörű, türkizkék öblöket találunk. Érdemes leparkolnunk itt, lemászni a tengerpartra és megmártózni a kristálytiszta tengerben.
Omisalj
Omisalj helyén valamikor római és illír település állt. Később Frangepán-vár is állt ezen a területen, de ma inkább turizmusa miatt lehet érdekes. A városmag kissé távol helyezkedik el a parttól, ahol a városka legkiemelkedőbb építészeti értékét találjuk, a három hajós alaprajzú plébániatemplomot, ami a XIII. századból származik. A templom fő dísze faragott márványokkal díszített reneszánsz oltár, valamint Jacobello del Fiore táblaképe.
Az omisalj-i öböl közelében épült fel az az ipari komplexum, ami az adriai kőolajvezeték induló pontját jelenti. Itt szivattyúzzák át a tankhajókból a fekete aranyat és továbbítják Közép-Európa több országába is.
Az óhorvát nyelv, a glagolita tiszteletére kialakítótt emlékpark Vrbnikben
(Foto: citromnn)
Vrbenik
A távolról is festői képpel rendelkező város aprócska stranddal rendelkezik. Bár lényeges építészeti emlékekkel nem rendelkezik a város, a Vitezić könyvtárban őrzik az óhorvát nyelv, a glagolita első írásos emlékeit is. Éppen ezért Vrbniket tartják az óhorvát nyelv központjának. Ennek állít emléket a város parkjában felállított márvány emlékmű is.
Vrbnik óvárosa
(Foto: citromnn)
Njivice
Apró part menti kis falucska. Legnagyobb látványossága a Rajska cesta (Mennyei út) sétaút, ami egészen Malinskáig vezet és bokraival és fáinak lombjával üdvös árnyékot biztosít a sétára vállalkozó turistáknak
Malinska
A Krk-sziget legmozgalmasabb fürdőhelye. A régies városmag folytatása a tengerparti sétány, amely mentén egyre több szálloda és apartmanház emelkedik ki.
Punat
Krk szigetét elhagyva, a közúton dél felé indulva érünk el Punat városába. A viszonylag fiatal várost eredetileg híd kötötte össze Krkkel, nevét is innen kapta (pons, ponte – híd). Legrégibb háza „csak” 1571-ből való. A punati öbölben találjuk a marinát, a pompás hajókat, vitorlásokat felvonultató yacht-kikötőt és tárolót. Itt őrzik és javítják a szezon után a helyi és a külföldi yachtok nagy részét.
A szárazföldtől a Vinodoli- és a Velebit-csatorna választja el. A közőti kapcsolatot a Krk-híd (Krka-most) biztosítja, ami 1976 és 1980 között készült. A jugoszláv időszakban a híd neve Totov-most, azaz „Tito hídja” volt. Mai napig ez a világ egyik leghosszabb (1430 m) betonból készült hídja. A nagyobb, 390 méter hosszú boltívje 1997-ig a világ legnagyobb betonból készült boltívje volt. Használatáért eseti díjat kell fizetni, ami oda-vissza utat foglal magába.
A dimbes-dombos sziget legmagasabb pontja 569 m. Partját több olyan öböl is tarkítja, ami kikötők létesítésére is alkalmas volt. Legkevésbé tagolt része a keleti oldal, ezért itt a települések száma is kevesebb. A sziget nagyobb helységei: Omisalj, Malinska, Krk, Punat, Baška, Vrbnik és Silo.
Panoráma a Biserujka-barlang bejáratától. Szemben a szárazföld.
(Foto: citromnn)
Baška
A sziget legdélebben fekvő települése viszonylag közel van a szárazföldhöz. Korábban kompjárat kötötte össze a szárazföldi Senj városával, azonban ez ma már nem működik. Annak ellenére, hogy a sziget hídtól mért legtávolabbi városa, kiemelt üdülőhely. Frekventáltságát 2 km hosszú strandjának közsönheti, amit folyami homokkal és kaviccsal töltöttek fel, így téve komfortosabbá a vízben való tartózkodást. A turisták elszállásolásáról szálloda, apartmanházak és jól felszerelt tengerparti kemping gondoskodik. A régi városrész a strand keleti végénél kezdődik és egészen a domboldal közepéig felterjeszkedett. A domboldal tetején a Szent Iván templom őrködik a fürdőzők felett. A városban az Adria víz alatti állatvilágát bemutató akvárium is található.
A baskai öböl
(Foto: perledivetro, Flickr)
Baška és környéke híres glagolita lelőhelye, a Baškai-tábla felfedezésének monumentum állít emléket, amellyel a város felé a hegyről ereszkedő közút egyik pihenőjében állítottak fel. Innen pazar panoráma is a szemünk elé tárul.
A baskai 2 km hosszú strand
(Foto: citromnn)
Stara Baška
Az Ivansko-hegy tövében a sziget délnyugati csücskében bújik meg az apró halászfalu Stara Baška (Régi Baska). A környéken két kiépített stranddal találkozhatunk, de cipőt vagy szandált húzva érdemes bebarangolni a környék eldugott, kristálytiszta vizű öbleit is, ahol a turisták hadától elvonulva, nyugalomban tölthetjük el a strandolás óráit.
Eldugott öblök Stara Baska környékén
(foto: citromnn)
Bár a települést még nem érte el a tömeges turizmus, azonban érdemes felkészülnünk a tömegre. Az ide látogatóknak javasolt a gépkocsijukat a városhoz vezető meredek utakon leparkolni, mivel a falucska alig 2,5 m széle utcáiban szinte megbénul a közlekedés, ha két autó szembe találkozik egymással. Az egyutcás faluban ilyenkor mindkét irányban kilóméteres dugó áll össze.
A Stara Baškára vezető út mellett gyönyörű, türkizkék öblöket találunk. Érdemes leparkolnunk itt, lemászni a tengerpartra és megmártózni a kristálytiszta tengerben.
Népszerű öböl Stara Baska mellett
(Foto: citromnn)
(Foto: citromnn)
Omisalj
Omisalj helyén valamikor római és illír település állt. Később Frangepán-vár is állt ezen a területen, de ma inkább turizmusa miatt lehet érdekes. A városmag kissé távol helyezkedik el a parttól, ahol a városka legkiemelkedőbb építészeti értékét találjuk, a három hajós alaprajzú plébániatemplomot, ami a XIII. századból származik. A templom fő dísze faragott márványokkal díszített reneszánsz oltár, valamint Jacobello del Fiore táblaképe.
Az omisalj-i öböl közelében épült fel az az ipari komplexum, ami az adriai kőolajvezeték induló pontját jelenti. Itt szivattyúzzák át a tankhajókból a fekete aranyat és továbbítják Közép-Európa több országába is.
Az óhorvát nyelv, a glagolita tiszteletére kialakítótt emlékpark Vrbnikben
(Foto: citromnn)
Vrbenik
A távolról is festői képpel rendelkező város aprócska stranddal rendelkezik. Bár lényeges építészeti emlékekkel nem rendelkezik a város, a Vitezić könyvtárban őrzik az óhorvát nyelv, a glagolita első írásos emlékeit is. Éppen ezért Vrbniket tartják az óhorvát nyelv központjának. Ennek állít emléket a város parkjában felállított márvány emlékmű is.
Vrbnik óvárosa
(Foto: citromnn)
Njivice
Apró part menti kis falucska. Legnagyobb látványossága a Rajska cesta (Mennyei út) sétaút, ami egészen Malinskáig vezet és bokraival és fáinak lombjával üdvös árnyékot biztosít a sétára vállalkozó turistáknak
Malinska
A Krk-sziget legmozgalmasabb fürdőhelye. A régies városmag folytatása a tengerparti sétány, amely mentén egyre több szálloda és apartmanház emelkedik ki.
Punat
Krk szigetét elhagyva, a közúton dél felé indulva érünk el Punat városába. A viszonylag fiatal várost eredetileg híd kötötte össze Krkkel, nevét is innen kapta (pons, ponte – híd). Legrégibb háza „csak” 1571-ből való. A punati öbölben találjuk a marinát, a pompás hajókat, vitorlásokat felvonultató yacht-kikötőt és tárolót. Itt őrzik és javítják a szezon után a helyi és a külföldi yachtok nagy részét.