| Krk | Történelem | Látnivalók | Krk-sziget | Közlekedés | Gasztronómia | Búvárkodás | Galéria | Térkép |
Látnivalók
A Krk-sziget városai közül talán a névadó város, Krk őrizte meg leginkább a régi jellegét. A sziget déli részén lévő öbölben elterülő városkát ma is a XV. századbeli várfal öleli körül. Az egykoron grófi és püspöki helyszínként is működő városka műemlékekben gazdag. Sikátoraiban szinte egyáltalán nem találunk száz-százötven évesnél fiatalabb épületet. A városban régi hagyománya van a turizmusnak, már a XIX. században is képeslapon hirdették az óváros látványosságait. Szűk utcáin egy-egy érdekes épületrészlet, címer, vagy felirat ragadja meg figyelmünket.
Krk város
(Foto: citromnn)
Krk bebarangolását a kikötőből érdemes kezdenünk. A tengerre néző városkapu eredetileg közvetlenül a tengerhez vezetett, tornyát velencei mesterek emelték. Később a kikötő egy részét feltöltötték, ma gyönyörű növényekkel díszített park áll a helyén.
Krk kikötője
(Foto: Vincent van Kekerix, Flickr)
A kikötőre néző ötszögletes bástya falában római sírkövet és Frangepán-címert is találhatunk, ami a város múltjáról tanúskodik. Az egykor kapubástyaként funkcionáló épületben ma kávézó fogadja a vendégeket. A kapubástya mögött nyílik a város főtere.
.jpg)
A főtér jobb sarkából induló, alig 2 méter széles kis utcácskában elindulva juthatunk el a XII. században épült katedrálishoz, amihez a V-VI. századból való egykori keresztény templom maradványait is felhasználták. Jobb oldalán 9, míg bal oldalán 8 oszlop van. Harngtornyát a templom a XVIII. században kapta. Előcsarnoka a kora románkori Szent Quirinus-bazilikához csatlakozik, amely a templomtorony alsó szintjébe épült bele. A katedrális két nevezetes kápolnája a gótikus homlokzatú, XV. századi Frangepán-kápolna, és az ellentétes oldalon található a Szent Kereszt-kápolna. Érdekessége ennek a kápolnának a modern felfogásúnak mondható „Szent József az ács, Szűz Máriával és a kis Jézussal” kép. A templom ezen kívül még díszes szószéket, gótikus fakeresztet és a krk-i püspökök síremlékeit tartogatja az érdeklődőknek.
A templomból kijőve a boltív alatt jutunk a püspöki palotához, ahol a XVI-XVII. századi olasz festők képeit és Paolo Veneziano táblaképét őrzik.
Krk, Frangepán vár
(Foto: citromnn)
A püspöki palotától balra fordulva tárul szemünk elé az óváros másik ékessége a Frangepán-vár. Az első erődítményt a városban 1191-ben építették, és funkciója akkor még csak tömlöc volt. A vár tornyai között található a vízgyűjtő ciszterna és két kút is. Ma az épület kulturális eseményeknek és szabadtéri koncerteknek szolgál helyszínéül.
Krk, Part menti sétány
(Foto: citromnn)
Innen a város másik kapuján sétálhatunk ki az óvárosból. A túránk kezdetével átellenes részén a várfalnak kezdődik – immár a falon kívül – a Drazica strand, aminek egy része kiépített, de tovább haladva a partmenti sétányon, sziklás részekkel is találkozhatunk. A strandnak helyt adó öböl városfallal átellenes oldaláról tárul csak elénk igazán az ódon kis város látványa.
Krk város
(Foto: citromnn)
Krk bebarangolását a kikötőből érdemes kezdenünk. A tengerre néző városkapu eredetileg közvetlenül a tengerhez vezetett, tornyát velencei mesterek emelték. Később a kikötő egy részét feltöltötték, ma gyönyörű növényekkel díszített park áll a helyén.
Krk kikötője
(Foto: Vincent van Kekerix, Flickr)
A kikötőre néző ötszögletes bástya falában római sírkövet és Frangepán-címert is találhatunk, ami a város múltjáról tanúskodik. Az egykor kapubástyaként funkcionáló épületben ma kávézó fogadja a vendégeket. A kapubástya mögött nyílik a város főtere.
A katedrális tornya és boltíves átjáró alatta
(Foto: citromnn)
(Foto: citromnn)
A főtér jobb sarkából induló, alig 2 méter széles kis utcácskában elindulva juthatunk el a XII. században épült katedrálishoz, amihez a V-VI. századból való egykori keresztény templom maradványait is felhasználták. Jobb oldalán 9, míg bal oldalán 8 oszlop van. Harngtornyát a templom a XVIII. században kapta. Előcsarnoka a kora románkori Szent Quirinus-bazilikához csatlakozik, amely a templomtorony alsó szintjébe épült bele. A katedrális két nevezetes kápolnája a gótikus homlokzatú, XV. századi Frangepán-kápolna, és az ellentétes oldalon található a Szent Kereszt-kápolna. Érdekessége ennek a kápolnának a modern felfogásúnak mondható „Szent József az ács, Szűz Máriával és a kis Jézussal” kép. A templom ezen kívül még díszes szószéket, gótikus fakeresztet és a krk-i püspökök síremlékeit tartogatja az érdeklődőknek.
A templomból kijőve a boltív alatt jutunk a püspöki palotához, ahol a XVI-XVII. századi olasz festők képeit és Paolo Veneziano táblaképét őrzik.
Krk, Frangepán vár
(Foto: citromnn)
A püspöki palotától balra fordulva tárul szemünk elé az óváros másik ékessége a Frangepán-vár. Az első erődítményt a városban 1191-ben építették, és funkciója akkor még csak tömlöc volt. A vár tornyai között található a vízgyűjtő ciszterna és két kút is. Ma az épület kulturális eseményeknek és szabadtéri koncerteknek szolgál helyszínéül.
Krk, Part menti sétány
(Foto: citromnn)
Innen a város másik kapuján sétálhatunk ki az óvárosból. A túránk kezdetével átellenes részén a várfalnak kezdődik – immár a falon kívül – a Drazica strand, aminek egy része kiépített, de tovább haladva a partmenti sétányon, sziklás részekkel is találkozhatunk. A strandnak helyt adó öböl városfallal átellenes oldaláról tárul csak elénk igazán az ódon kis város látványa.